Néhány napja megint elhangzott az IGEN!!! Egy sportoló pár
jeles pillanatait kísérte KreaTanya dekorom, s kivételesen, tekintettel a
baráti szálakra még Ő is aktívan vett részt, ugyanis elvállalta a
ceremóniamester szerepét, nagyszerűen mozgatta a 150 fős társaságot a kellő
irányba. A helyszín varázslatos adottságokkal a Duna kis ága mellett
helyezkedik el, aminél szebbet nehéz találni. Elegáns stílusa befogadta a
Menyasszony kéréséhez igazodó vintage elemeket, s a kért színeket: türkiz,
barack, menta, rózsaszín és levendulalila. Ez volt a kiindulás, s Dia korábbi
munkáim alapján szabad kezet adott. Nagyszabású rendezvénynek lehettem így
aktív részese, s minden izgalmával és a sok részlettel, a rengeteg előkészülettel
együtt hihetetlen élmény volt.
Az említett színeket finoman jelenítettem meg, hogy a
kialakított dekor összhangban álljon a helyszín adottságaival. A teremben függő
díszeket nem alkalmaztam, az asztalokra fókuszáltam, míg a teraszon
hangsúlyosabb lehetett a könnyedebb vintage és natúr keveredéséből született
stílus.
Az asztalokra fehér terítőt kértem, az asztali futó, a
szalvétát átölelő szalag, az alkalmazott virágok igazodtak hozzá. Használtam
fakorongokat a mécsestartók alá, amit a gyerekeimmel festettünk le. Minden
hosszanti asztalra került rengeteg üveg, különböző méretben, formában, az apró
virágcsokrokkal illetve a menüvel.
Az öt szín egyébként nem volt véletlen, nagyon szeretem,
amikor az ünnepi asztalok nem számozást kapnak, hanem valami mást találunk ki a
differenciálásra. Ezúttal színekre bíztuk magunkat és a társaságot. A fő asztal
levendulalila, a többi hosszú asztal a további színek.
A fotózásra túl sok időm nem maradt, remélem visszaadja a
hangulatot az itt található csokor. Sajnos nem fényképeztem le a menyasszonyi
csokrot, ami szép és vidám volt egyben, egy másik fotómból vágtam ki képet
róla.
A készülődés és a szertartás alatt remek időjárásban volt
részünk, ám idővel szó szerint nyakunkba szakadt az ég, elmosva néhány tervet.
De a lényeg megvalósult, amikor kellett, akkor kiderült :o))).
Lemaradt a macaron fényképem is, borzasztóan sajnálom, színesek
voltak és szépek az említett öt színben, naná, hogy minden passzol mindenhez
:o)))
Készítettem Mr és Mrs táblát, fúrtam, csiszoltam,
táblafestékkel festettem, krétával feliratoztam.
Az ital és ételajánlás képkeretekben, tejes üvegekbe helyezve
jelent meg az asztalokon.
A menyasszony álma egyedi készítésű boldogságkapu, amely kevés borostyán és hortenzia dekort kapott. Előtte kötötték meg a házasságot. Az oda vezető útra rózsaszirmok kerültek, alapban s két csodaszép kislány segítségével. Két oldalt helyeztük el a székeket. Az óriás befőttesekbe leveleket, virágszirmokat és úszómécseseket tettem.
A pár ajándéka a vendégekkel közös fotó volt, amely a
boldogságkapu alatt készült. Ezt találtuk ki, s polaroidban gondolkoztunk, ám
később egy gyors fényképezőnyomtató ötlete jött be a képbe. Így lefotóztam
családonként, barátonként a szép ifjú párt s szeretteiket, aztán kicsit szabtam,
keretet adtam nekik, hogy majdnem olyan legyen, mint az eredeti terv, s
kinyomtattam. Egész jó csúcsidővel, alig több, mint 1 óra alatt. Nagyon szerettem
volna a raklapokat átvonszolni a terasz egyik asztalára, s spárgára csipeszelni
a sok szép képet, ez sajnos nem valósult meg, az eső elmosta, de úgy
érzékeltük, hogy így is nagy sikere volt a személyes ajándéknak, mindenki nagy
örömmel fogadta.
Készítettünk kvízt és házaspárbajt, bevetettünk sorsjegyet, voltak
lufik és a vendégek által levelezőlapra írt üzenet, ami közösen indul útjára.
(Szintén az említett színekben, bár ez a fotón nem látszódik.)
Dia és Robi, sok boldogságot, jó volt Veletek lenni!!!!
Ő, aki megint elviselte a felfordulást otthonunkban, az
életünk és a kreatív világom mezsgyéjén, s remek ceremónimester volt.
Adri nélkül még parásabb lettem volna az utolsó pillanatokban,
segítette a helyszín dekorálását.
Dani ötletet adott, s segített a fénykép kitalálásban,
beszerzésben.
Kriszta, a kölcsön székekért.
Niki az óriás befőttesekért.
Helyszín, étel: Dunagarden.
Tökéletes nap volt!!!!
Aztán jó későn hazaérkezve kis manócskáimat gyorsan
lefektettem, majd elterültem a teraszpadon egy csokispuding mellett, akkor
vettem észre, hogy egész nap semmit nem ettem. És szárnyaltam a boldogságtól.
Ezt is megcsináltuk!!! Nagy projekt volt, életem legnagyobbika :o))))
Hihetetlen öröm és büszkeség szakadt fel akkor. S másnap hajnalban
csomagoltunk, hogy útrakeljünk északra….
Nem akar házasodni valaki mostanában :o) ?
Néhány kép az előkészületekről:
Kis katonák sorakoznak :o))
A raklapot még pénteken :o)) lazúrral fedtem, új felfedezésemmel:
Egrokorr granulátummal, amit egyszerűen fel kell oldani vízben és már kenhető
is a felületre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése