Esküvői
és vacsora helyszínt dekoráltam tegnap. Sok részlet, sok információ tartozik
még a történethez, amiről hamarosan beszámolok. Addig csak annyit, hogy ma
reggel vallottam be a menyasszonynak, hogy az általa kívánt színű, méretű
dáliákat, amelyekhez kifejezetten ragaszkodott, s amiből a csokrát is
készítettem, csak 4 nappal az ünnep előtt találtam meg, addig futottam elég sok
kört és volt némi izgalom, ám biztos voltam abban, hogy lesz megoldás, mert
sosem adom fel. Egyelőre íme 8 fotó,
részben arról a bizonyos dáliáról (a Vőlegény kitűzője és a Lánykák
csuklódísze, mert a csokrot elfelejtettem lefényképezni :o((((), és az
elképesztő hangulatról. Nagyon jó érzés volt együtt élni a projekttel. Isten éltesse jó soká Juditot és Tamást!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése