A tanév
végéhez lassan már hagyományosan hozzátartozik a csokor készítés. Ezúttal ezek
kerültek ki a kezeim közül.
CSÁKY-NAGY KRISZTINA blogja
2013. június 16., vasárnap
2013. június 14., péntek
Vakáció.....
Címkék:
kültéri burkolat,
levendula,
Terasz / kert,
Vakáció
2013. június 12., szerda
Kőburkolatot szeretnél?
Egy
házat befejezni nem lehet, csak abbahagyni :o)))) Amikor már jól állunk, jön
valami kis huncutság. Most éppen úgy alakult, hogy védekező álláspontra
kerülvén egy szakaszon a korábbi kültéri burkolat kényszerű feltörését egy teljesen
másfajta lerakása követte. Na ezt nem mind én, én csak remek teát és kávét
főztem a legprecízebb és legmegbízhatóbb szakembernek, aki már sokadszorra
vitte véghez az elképzeléseket, s a házépítéstől, -bővítéstől kezdve a
mosdólefolyóba esett fülbevalóm megmentéséig mindenhez ért. Zsoltra bárkinek
szüksége lehet, akinél aktuális szívesen megadom elérhetőségét.
Az
italok mellett a beszerzés is nekem jutott, de no para, kocsiba bepakolás,
aztán meg ki, van ám talicskám is, én így szálkásítok.
Ez az
új burkolat, andezit. Azért tetszett meg, mert hozzáképzeltem a természetet és
tényleg a legjobb választás. Mindennel barátságban áll, bírja a szélsőséges
időjárást, kiegészíti a fát, a zöldet. Nem csúszik rajta a cipő, könnyen lehet
söpörni, s időnként még felmosást is kap. Ezek voltak a személyes
tapasztalatok. Ajánlom.
Figyelmeteket
szeretném felhívni beszerzési forrásomra, ahol türelemmel, szakértelemmel
segítik a választást. A tavalyi első fordulót megelőzően kicsit más volt az elképzelésem,
a helyszíni tanakodás végeredménye a fenti. Bárkire rátörhet a kőrakás, irány a
Frédi-Béni kupac.
2013. június 9., vasárnap
Tapétamerénylet
Előre
elnézést kérek mindenkitől, aki tapétázó szakember…
A
csodaszép Falsterbo tapétából maradt annyi, hogy továbbgondoljam életét.
Kitaláltam, hogy készítek belőle tányéralátétet. Erről már írtam korábban, s
arról is, hogy nem rajongok a terítőkért (csak ünnepnapokon) mert rajongok az
asztalért. Újabb és újabb tányéralátétekkel lepem el az életünket.
Maradt
tréningről rétegelt lemez, már csak méretre kellett vágni. Esetünkben a méretet
az határozta meg, hogy az asztalra elférjen 10 db tányéralátét. (tekintettel,
hogy 5 főről indulunk, egy kis vendégséggel is megtelik az asztal)
A
széleket lecsiszoltam, szálkamentesítettem, portalanítottam.
Méretre
vágtam a tapétát.
Aztán
nem szakszerű módon összekevertem a tapétaragasztó port a megadott
vízmennyiséggel, a habverőmmel!!! Hát ez van, még sosem tapétáztam, ám háziasszonynak
tökéletes vagyok, hát gondoltam e gép használatával elkerülhetem a csomókat.
Csomók nem voltak, ám kicsit elnéztem a mennyiséget, s annyi lett, hogy az
egész házat is kitapétázhatnám….
Falsterbo
vlies tapéta, ami azt jelenti, hogy nem alkalmazható a hagyományos ragasztó,
ajánlott a Metylan Direct. S ezt nem a tapétára, hanem a tapétázandó felületre
kell kenni. Nade fára??? Kicsit rizikós, abból indultam ki, hogy száz éve
gyakran dekupázsoltam, s végülis akkor is papírt vittem fel. Tudom a tapéta
sokkal vastagabb, mint egy szalvéta vagy dekupázspapír… na de próba cseresznye.
Ecsettel
felvittem a ragasztót a lapokra, még hengert is használtam, hogy
egyenletes legyen, s elmondhassam én ugyan mindent megtettem.
Aztán a
nagyjából méretre vágott tapéta darabokat tapétázókefével elsimítottam.
A biztonság
kedvéért még egy jó nagy adag újságot is helyeztem a feltapétázott falapokra.
Következett
a lelógó papírszélek levágása. Nagyon szép ez a tapéta, a csuda vigye, hogy nem
találkoztam vele korábban.
Utolsó lépésként rákentem lakkot. Na ez megint
rizikós, szerencsére nem okozott gondot felvitele, nem hólyagosodott fel. Tökéletes
megvédi a papírt a koszolódástól, s letörölhető. Stamperia Vernice Protettiva
Matt fedőlakkot alkalmaztam, ugyan a magyar fordítás szerint fényes, szerintem
meg nem tudnak fordítani… tényleg matt, aminek véltem.
Itt
látszik, hogy csak minimálisan változtatott a színen.
Így
lettem kókler tapétázó.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)