CSÁKY-NAGY KRISZTINA blogja

2011. december 29., csütörtök

Karácsonyi tányéralátét for kids

Ez is ajándék volt. Családi és baráti gyerekeknek. Alapvetően nem egy nagy dolog, basic DIY. A hozzávalót galád módon nem hobby boltban vásároltam, hanem egy rendkívül készséges lapszabásszal vágattam, így töredékére jött ki. Lecsiszoltam, majd ráfestettem a Liza asztalánál használt festékkel. A festett felületet kicsit visszacsiszolhattam volna, nem is értem miért nem tettem, úgy könnyebb lett volna a munka a későbbiekben. (Hobbi- illetve akrilfesték használatára ez nem vonatkozik). A nagyon szép illusztrációkat tartalmazó dekupázspapírt még valamikor régebben vettem. Vastagabb a szalvétánál, a felvitel előtt érdemes kicsit benedvesíteni. Szokásos dekupázstechnika, majd a végén antikoltam ecsettel.




2011. december 28., szerda

Full extrás finomság


Ez is ajándék volt. Szintén a gyerekekkel készítettük. Hegyi Barbara után szabadon… aszalt szilvába marcipándarabkákat raktunk, majd belemártottuk gyors csokiöntetbe (étcsoki, vaj, kis tej, kakaó – én már nem vacakolok vízgőzzel…. már csak a sima melengetéssel sem… legutóbb a mikrós megoldás játszott), tálcára helyezett sütőpapírra raktuk, egyesével, jót mókáztunk, aztán levittem a garázsba a kocsi tetejére (csak Ő meg ne tudja :o)))), mert ott éppen csokidermesztő hideg van. Karton, tortaalátét, celofán a csomagolás. Annnnnyira finom, szintén nehéz elmenni mellette anélkül, hogy fel ne faljuk.

2011. december 23., péntek

2011. december 22., csütörtök

Kandírozott narancshéj

… avagy hogyan legyünk megszállottak. Az Adventi fejtegetésemből kimaradt, hogy narancshéj nélkül sem telik év. Gyermekként Anyukám készített, megfigyeltem a technikát, majd én is ráálltam a készítésére. A narancshéjat felvágom csíkokra, és egy jó nagy befőttesüvegbe teszem, ahol sima vízben ázik 5-7 napot. A vizet reggel és este cserélem. Gyors üzemmódra kapcsolva, ha nincs idő az áztatgatásra felforralom 3x, mindig lecserélem a vizet (azt hiszem Stahl Judit is így készíti). Utána meg serpenyőbe teszem, és nem kevés cukorral megszórom, lassacskán párolgatom, hagyom, hogy a cukor belemásszon minden narancshéj sejtecskébe, aztán megint nyakon öntöm cukorral, az egész egy totál szirupos finomság lesz. Ha kész van egy tálcára rá terítem, az asztal végibe helyezem, hogy kicsit száradjon, s bárhányszor arra járok dézsmálok belőle. Néha ajándékozok is. Ha nem falom fel :o))) És a mérlegre meg nem állok.

2

Liza fája

2011. december 21., szerda

Gyümölcskenyér

Ezer éve a KVIF-re jártam, és az első év befejeztével arra gondoltam jó lenne egy szállodát megnézni belülről is. Az egyik Duna-korzós hotelbe kerültem, a kis étterembe. Itt folyt a reggeliztetés, délelőtti szendvicsetetés, sütik, kávé, lunch… Hát 2 hétig bírtam, too much volt ez az én kis naiv lelkemnek. Frissen facsart narancslé kérése esetén dobozossal kellett felöntenem a pohárból hiányzó részt, mert csak 2 db narancsot használhattam, a kávéfőzőhöz kizárólag akkor nyúlhattam, ha a zaccot legalább kétszer átfőzőm, az Evian-os flaskába meg mezei csapvizet kellett töltenem (ennyi erővel a Duna vizét is beleönthettem volna, ott volt egy karnyújtásnyira), a chef úgy beszélt velem, mintha együtt legeltettünk volna libát az oviban, a velem egyidős felszolgálósrác meg fiamnak szólított, miközben a külföldi vendégeket a legfinomabb esetben csak lebunkózta (kevés külföldi beszélt magyarul), angolul mindösszesen a yes/no szavakig jutott, minden egyebet meg tőlem kérdezett…
Hát méltánytalanságom eljutott Ziti barátom fülébe, s hívott, hogy lenne-e kedvem a nyári munkát náluk töltenem. Naná. Így cseréltem fel a belvárost, Duna parti kilátással a Ferihegyre, a szállodaipart a szállítmányozásra. (észrevettétek, hogy 3 betűsek a delivery-k, hát ez nem a DHL, nem a UPS, sem a GTR  vagy MPL, na nem a trinitro-toluol, s nem is Dobrády Ákos, haneeeem :o)))) Itt is voltak furcsaságok, de bőven belefért, különösen, ha egymással rivalizáló nők ülnek egy légtérben, de ezen csak jókat kuncogtam. Nagyon családias volt a légkör, az imp-exp különböző munkafolyamatokkal párosult, sokféle munkatárs megfordult, állandó és alkalmi alkalmazottak. Kedveltek, én is szerettem ott lenni. A zsebpénzt meg elutaztam :o))) És itt ismertem meg valakit, aki fontos volt, s akinek köszönhetem a férjemet, meg valakit, akinek gyermekét 2 éve megcsókolta a most 4 éves fiam, s valakit, akiért bármit megtennék, s a sors úgy hozta, hogy papucsban is át tudnék menni hozzá.
Na szóval az ottani csapat távozásomkor meglepett egy sütis könyvvel, biztosan azt feltételezték rólam, hogy én aztán a fősuli miatt éjjel-nappal sütök-főzők. Akkoriban csak a vizsgák előtt voltam aktív, szüleim pedig a kísérleti nyulak. De igazán azóta vagyok konyhatündér, ugyan letört számos alkalommal a szárnyam, mióta megszülettek a gyerekek. Imádok főzni, sütni. Hozzátartozik az otthon illatához, különösen, hogy egy légtérben van konyha-étkező-nappali.

Nemrég karácsonyoztunk a MTSZZS csapattal, s az egyik ajándékom  az évek alatt  tökéletesre fejlesztett gyümölcskenyér volt. 

A recept (abból a bizonyos Rama süteményeskönyvből):
15 dkg Rama (meglepő módon)
15 dkg cukor
5 tojás
25 dkg liszt (bocs Kriszta, ez most nem Paleo)
½ cs. sütőpor
20 dkg aszalvány (mindenféle szárított és aszalt gyümölcs, mazsola, saját készítésű cukrozott narancshéj :o)), megmaradt csokik összetörve, reszelt citromhéj)
5 dkg dió, mogyoró
Ramat, cukrot és tojásokat jól összekeverni, hozzáadni a száraz dolgokat, majd végül a gyümölcsös keveréket (ehhez érdemes egy kis lisztet adni még előtte, így nem ragadnak össze a hozzávalók). 30-40 perc alatt megsül, 160-180 fok körül. Sütőtől függ, tűpróba ajánlott.


3

„but as long as you love me so
let it snow, let it snow, let it snow”

2011. december 13., kedd

Furcsa csokor

Minden csokrom elindult darabokban Szigetszentmiklósról és tart valahova. Hát ez nem érkezett meg, ezért a mi asztalunkra került. Bohókás csokor, jól passzol a turkában vásárolt portékához. Ugye észrevettétek a filléres terítőnket?

2011. december 12., hétfő

Titi hópihéje

Van ám nekem egy kis barátnőm, Titi. Összefonódunk, hiszen Anyukájához nagyon régi barátság fűz, s Titi meg az én lányaimnak is barátnője, öccse, Márkó pedig kisfiamnak barátja lett, így barátság vesz bennünket körül lefelé-fölfelé-keresztbe. Titi, még arról is ismert, hogy szenzációs érzéke van a kreatív tevékenykedéshez, alkotáshoz, meg szereti a könyveket is, így bőven akad közös témánk. S számomra kiváltságos, mert Ő az első életemben, akit 1 napos korában láthattam.
E csudiszép hópihe készítését Tőle tanultam…. hát kérem szépen túlnő a next generation rajtam :o))))
Annyira szép, hogy csak azért osztom meg Veletek, hogy a Ti otthonotokat is díszíthesse. Figyelem!!! Egyszerű elkészítése semmilyen körülmények között nem csorbíthatja a szépségét.

Tehát szükséges kb. 5 perc (nekem csak a fényképezés miatt tartott tovább), 6 db A4-es fehér papír, olló, ragasztó, kicsi tűzőgép, egy darabka fehér szalag.
A papírt összehajtani, négyzetkészítés legegyszerűbb módján.

A felesleget levágni, jó lesz az a bevásárló listához :o))). 
 Az átló mentén újra félbehajtani.
 4x bevágni nagyjából egyforma sávokat alkotva, a behajtott résztől kiindulva.
Kiteríteni, szépen elsimítani a papírt.
A bevágásokat egymás felé fordítani és a csücsköket összeragasztani, s ezt felváltva, forgatva megismételni...
...míg elkészül ez a darabka.
Ezt megismételni 6x, majd 3-3-at összetűzni (lehet ragasztani is, de én tutira mentem).
Végül a csücsköket felváltva egymáshoz illeszteni, s összetűzni, (ez lesz a hópihe közepe) majd a két 3db-os részt oldalt.
Hogy érzékeltessem méretét, mellé helyeztem egy mécsest.
Hozzátűzni egy szalagot és learatni a babérokat.
Köszönöm Titi, imádlak.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Pinterest