CSÁKY-NAGY KRISZTINA blogja

2015. január 25., vasárnap

Soma 8 és lego shabby chic-módra

Somakoma megint 1 évvel öregebb lett. Mákja van, mert a szerettei, barátai azzal lepték meg, aminek mostanában kizárólagosan örül.
Ennyire boldog volt, amikor meglátta ajándékát, majd így vigyorgott másnap, szombaton még f1-kor is pizsiben, de kirakta egy ültő helyében.


Fotó by Soma
E kedvelt világ és játék ötvözetének egy másik változatát kapta a barátaitól is, egyértelmű volt, hogy a játék adott inspirációt, hogy a szülinapi buliján is feltűnjön, némi képszerkesztés és paint után nyomtattam, lamináltam névre szóló tányéralátéteket a meghívottaknak, ami egyben az ülésrend kialakításában is segítség volt, s a torta zászlók is lego hátteret kaptak.




Szerintem Soma így néz ki (házi gyurmából gyerekalkotások):

2015. január 21., szerda

Referencia: nappali-előszoba-dolgozó

Nagyon szeretem a munkámat, kreatív energiákat szabadít fel mindenkiből, aki részese lesz. Még a bizonytalan megrendelő is elkezdi más szemmel nézni a színeket, mintákat, anyagokat, felületeket, mint azelőtt. Szeretem együtt-gondolkodásnak hívni a folyamatot, mert a találkozások, megbeszélések, ötletelések során egymáshoz csiszolódnak az elképzelések, közben változnak és jó irányba terelődnek a kezdetben tétova lépések. Kedvelem az esélyt, hogy valami mást hozhatunk ki a meglévőből. És mindig zavarba hoz, hogy családok (adott esetben előtte ismeretlenül) beengednek a privát életük falai közé.

Bea és István Budapest környéki településen élnek. Házuk a családalapítás körül épült. Ugye ismerős sokunknak a helyzet, amikor fiatalon, kezdetben nem feltétlen hosszú távra tervezett megoldásokkal, jobbára a praktikumra törekedve elkészül a remélhetőleg gyarapodó család fészke, majd a gyerekek megérkeznek és nőnek, eltelik tizen..év, az ideiglenesnek tervezett dolgok még mindig nem véglegesednek. S végül jön az a bizonyos pont és megérik a pillanat arra, hogy frissítést kapjon az otthon, a lakók életritmusához igazodjon és végre szűnjenek meg az átmeneti kialakítások.

A megbízás a ház alsó szintjét érintette, az előszoba illetve a nagyjából egy légtérben elhelyezkedő, folyosó, nappali, étkező, konyha tereit. Megismerve a párt, érzékeltem, hogy változtatni szeretnének, de valójában nagyon is szeretik a környezetüket, ezért fontosnak tartottam, hogy szolid átalakulás történjen, megmaradjon a pasztell és visszafogott tónus, mégis érzékelhető legyen a megújulás. 

Néhány információ és fotó (néhol rajz is és fénykép before-after egyben):


A fő, funkcionális igény arra irányult, hogy a korábban ebédlőként használt 2 oldalról nyílászáróval, 2 oldalról pedig a nappali illetve a konyha felől szabad átjárással kialakított területet alakítsuk dolgozószobává. Így egy közös, védett részt teremthettünk az addig folyosón végzett munka és a nappali sarkában a gyerekek tanulásához berendezett tanuló-rajzoló sarok áthelyezésével. A megoldás a konyha felőli, normál belmagasságú nyílás gipszkarton falazása lett, a falra a dolgozó felé eső szakaszon teljes szélességben két polc került kialakításra. A lebegőpolc szerű megoldás nem nyomja agyon a teret, kényelmes magasságban van, alatta jól elfér a munkaasztal.

A szürke greslapos padlózatú helyiségek ragyogóvá váltak a burkolatcserétől. A nappaliba és a dolgozó szobába faerezet mintájú, jó minőségű laminált padló került ezúttal is méltó lezárásként használva a magas fehér padlószegélyt, az előszoba-folyosó-beugró-étkező-konyha pedig 30 cm x 60 cm-es bézs padlóburkolatot kapott, végig, egybefutva, nagyon szép, egységes felületet képezve. A két lépcsőnyi magassággal mélyebben fekvő nappaliba a folyosóról vezető kettő és a dolgozóból vezető egy lépcsős szakasz is a laminált burkolatot kapta.



Az előszobában arra törekedtünk, hogy az 5 fős család mindennapos használatú holmija minél praktikusabban elhelyezhető legyen. A korábbi előszobafal helyett terveztünk egy cipőtárolós-akasztós kombinációt, egy tükrös fali tárolót, három, a gyerekek számára kényelmes magasságban található fogassal, valamint egy rekeszes padot. (egyedi gyártású, remek munka). Itt alkalmaztuk az egyik tapétát, ami a háziasszony kedvence és én ennek nagyon örülök. Két, egymásra merőlegesen álló (de nem szomszédos) falra került, a többi fal és az előszoba zegzugos részei krém színt kaptak.
Ezt a rajzot nagyon kedvelem, csakúgy gyorsan készült, mégis benne van csomó minden, ami foglalkoztatott.







Az egykori dolgozónak kialakított „térfoglaló” szekrényfal megszűnt, ez egyébként remek alkalom arra, hogy az ember átnézze a papírkupacokat, mappákat, s csak a legfontosabbak kerültek át az újonnan kialakított dolgozó-tanuló szobába. A beugró pedig szellősebb lett azáltal, hogy eltűnt a robosztus szekrény, a szükséges tárolást üvegajtós könyvszekrénnyel és komóddal oldottuk meg (asztalos készítette) és egy karfás fotelt szánunk még ide. Így az előszobából belépve hangulatos élettér rész fogad, amiről már kevésbé jut eszünkbe a folyosó megnevezés. Itt alkalmaztuk a másik tapétát, feldobta a beugrót, a hozzá csatlakozó helyiségekben nem érvényesült volna a tapéta, ide azonban jó választás volt a mintás felület. Én világos bútorban gondolkodtam (ide és a fotel tekintetében is), de a megrendelők szívesebben választottak pácolt felületet, az ülőbútornál barnás árnyalatot, ami az egyik nappali felől készült képen jól látható, hogy milyen szépen hangolódnak a beugró bútorai, a kandalló gerendája és a kanapé egymáshoz. 





S készült egy szép, magas, üvegajtós tálaló, italtartó szekrény a konyha-étkező területre. 

Idővel maga a konyhabútor is változáson megy keresztül, egyelőre annyi történt, hogy az „U” kialakításból „L” lett, az étkezőasztal így kényelmesen elfér. Itt látható az új dolgozó konyha felőli falszakasza.


Részlet a nappaliból, a megrendelő által választott ülőgarnitúrával (olyat kerestünk, amely kényelmes és alatta takarítható, végül a befutó darabra maguk leltek). S történt némi lámpacsere is, itt-ott. Adott esetben a korábbiaknál praktikusabb, korszerűbb.


Ezt a lámpacsaládot azonnal megszerettem. Furmányos, szép, praktikus, letisztult. Törekszem arra, hogy bizonyos tárgyak időtlenséget közvetítsenek és jól társíthatóak legyenek, ez konkrétan a majdani konyhaváltozáshoz is alkalmazkodó lesz.


Ehhez annyi közöm van, hogy én fotóztam, kedves nekem a kép, a kandalló már adott volt, s a fát pedig Bea egy kicsit az én kedvemért nem bontotta még le, hogy a karácsonyi hangulat is jelen legyen a fényképeken.


Szerettem ezt a munkát, felfrissült az alsó szint, megtisztelő volt az átalakulás részesének lenni. Hiányzik még néhány kép, tükör, polc, de már így is nagyon más lett. Azt meg el sem tudom képzelni, hogyan szorult annyi érzék a házigazdába, hogy mindenféle technikai korszerűsítést, kialakítást képes kigondolni, megtervezni, saját maga megvalósítani. Ezek ugyan nem láthatók, de az otthonuk javát szolgálják.

2015. január 17., szombat

Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül...

Házi készítéssel összevegyítettünk madáreledelt és zsírt, hogy a kertünkbe betérő madárkák örömüket leljék nálunk.





2015. január 6., kedd

Win-Win Futás 2014 - Büszkeség és balítélet

Canon szelfi :o)
Nem is emlékszem, mikor láttam be, hogy nem fog összejönni a tervezett 2014 km. 731,7 km-t futottam tavaly. Ez sokkkkal kevesebb, mint amit reméltem, sokkal több, mint a magyar átlag, bár ha arra gondolok, hogy Laci egyik futótársa 3500 km körül teljesített…. Volt benne 2 félmaraton meg egy egész, örömfutás mindvégig (egyedül a korábban jelzett maraton alatti 7 km a pokol), volt benne együtt-futás Vele (akinek egyébként összejött az általam remélt táv :o)))), volt frissen beszívott levegő itt a faluszélin, lúdbőrös adrenalin injekció több ezer emberrel együtt futva Budapest utcáin, volt csatakos izzadás és egyetlen egyszer térdfájás. Bánt, mert alapvetően nagyon élveztem, s 2 hét igazolt beteghiányzástól eltekintve meg kellett volna oldanom, ám az életem egyéb tartalmas teendőit úgy priorizáltam, hogy már megint nem léptem túl az árnyékomon, s egy idő után, nagyjából nyártól, magam helyeztem a végére. Aztán mindig este lett… Ettől függetlenül a tervezett összeget átutalom a kórháznak. Ti is megtehetitek:



Számlaszám: MKB 10300002-20210658-00003285
Adószám: 18252422-1-43

S jókedvemben ma újra belevágok. Most még nem látom át, mi az, amit kihagyhatok, mert az elmúlt esztendő annyi szépet, kreatív munkát, értékes új ismeretségeket hozott, hogy idén sem szeretnék kevesebbet. Lehet, hogy szerzek egy takinénit :o))))

A barátnőm, aki nagyon figyelmes és ötletes, ezt küldte nekem az ünnepekre, telitalálat, éreztem a megtekintése alatt, amit szoktam futáskor és mosolyogtam…



S hogy hiteles legyen a történetem, azért tegnap már futottam egy ötöst, csizmában, télikabátban…. A kölkökért indulás pillanatában észleltem, hogy nincs meg a kocsikulcs. A tartalék sem. Ezért gyalog nekivágtam, egy idő után futva, hogy begyűjtsem, késve, a fuvolást meg az isiben váró másik kettőt. Tudom, a társadalom nagy része teszi ezt nap, mint nap, nem is a kocsi-mentesség a gond, hanem, hogy végig azon paráztam, hogy szegénykék nem tudják hol az anyjuk, mi lesz velük. Itthon meg azon kezdtem parázni, hogy hogyan tovább??? A kocsi a ház előtt, kulcs sehol, gondolom millalira a zárcsere, autó szükséges a munkához is, és ez annnnyira béna jelenet, hogy már túlmutat mindenen, ami bájos-kreatív-cuki. Ma reggel aztán megleltem, még poszttraumás állapotban vagyok, az élet megy tovább, készítek egy-kettő-három… tartalék kulcsot :o)))
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Pinterest