CSÁKY-NAGY KRISZTINA blogja

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Futó Kiki. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Futó Kiki. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 11., vasárnap

Egész

Harmadszorra futottam le a teljes maratont vasárnap és ezúttal is volt piszok nagy fáradtság, megakadás a második felvonásban. Gratulálok mindenkinek, aki rajthoz állt, mert elég ramaty időt fogtunk ki, konkrétan csontra ázott cipőkkel indultunk. Bár azt hozzá kell tennem, hogy a verseny alatt kedvezőbbre fordult az időjárás. Én ugyan a Lúzer Atlétika FC képviseletében a legbénábban öltöztem fel (tekintettel a reggeli süvöltő szélre és esőre), ennek megfelelően egy idő után melegem lett, 8 km-nél (vissza 34 km) leraktam a frissítő asztalok mellé a cuccom, aminek következtében egy ideig tök jó volt az ujjatlan, majd elég rendesen fáztam…. Viszont volt motiváció, hogy vissza kell érnem 34 km-re :o))) Amúgy a futás a második részben hűdenagyon nem ment, és nagyon hiányoztál Laci. Ő ugyanis ma a Dupla élmény (szerintem dupla fingás) páros terepfutó versenyen volt, ha csak annyit árulok el, hogy 73 km, 3300 m szint, és 4 (!) alkalommal találkoznak az útvonal alatt a Kékessel, ráadásul végig ügyelve arra, hogy a pároddal a köztetek álló idő sose emelkedjen 2 (!) perc fölé…. Laci is megcsinálta Csabival, gratulálunk Nekik.  Köszönet Kocsis Árpádnak és nagyszerű szervező csapatának, a kedvezőtlen időjárás miatt még inkább felértékelődő szurkolóknak, különösen a „liláknak” :o))))) köszönünk mindent! És őszintén gratulálok az összes futónak, aki váltóban futott vagy egyéniben, mert mindenképpen nagy teljesítmény és jelentős adrenalin injekció.



2015. szeptember 13., vasárnap

Fél


Lefutottam ma is, ezzel pihentem ki a négy esküvőt :o))). Tekintettel az elmúlt hetek szervezési és tervezési és iskolakezdési izgalmaira mondhatni aluledzetten álltam a rajthoz, mégis piszok módon jól esett a 21 km, felvettem egy „futottak még” tempót és minden fáradtság és fájdalom nélkül ment. Ez az utcai futóverseny dolog nem hagy nyugodni,  bármennyiszer vágok bele, mindig azt gondolom, hogy jó helyen vagyok, óriási élmény sokadjára is, a hideg kiráz a rajtban vagy amikor látom a szurkolókat, elfutok cool zene mellett és az önkéntesek végig képesek mosolyogni, bíztatni. Vannak fix pontok, a meleget árasztó aszfalt a rakparton, Monspart Sarolta lelkesítő szavaival a Nyugati felüljáróban, ami a csekélyszámú emelkedők közé tartozik, de ott és akkor kevésbé szerethető, a milliónyi eldobott pohár és a tocsogás a frissítőállomásoknál, az érzés, hogy része vagyok egy nagy masszának, amelyben mindenki nyomja a magáét, hogy megfogok egy kezet, csak egy méternyit húzom, mert az ismeretlen futótárs éppen akkor befáradt, hogy felszabadul minden energia és egyszer csak ott a sok zászló és a cél…. és vége. Készülnek a szelfik, mindenki büszkén posztol és hetekig meséli, mert siker és eredmény, ma több, mint 11 ezren átéltük. Gratulálok azoknak, akik először teljesítették, azoknak akik már sokadjára, a duóknak és a trióknak. Engem meg várt itthon LSD és a húsleves, még éjjel elkészítettem :o))). Laci hiányoztál :o))), remélem jó sok aranyérmet hozol haza :o))). Köszönöm a családomnak, hogy támogatják és segítik az életünket.

A magam részéről ez egy SZERETETEMLÉKFÉLMARATON volt, L. Neked és a fiúknak!!!

2015. január 6., kedd

Win-Win Futás 2014 - Büszkeség és balítélet

Canon szelfi :o)
Nem is emlékszem, mikor láttam be, hogy nem fog összejönni a tervezett 2014 km. 731,7 km-t futottam tavaly. Ez sokkkkal kevesebb, mint amit reméltem, sokkal több, mint a magyar átlag, bár ha arra gondolok, hogy Laci egyik futótársa 3500 km körül teljesített…. Volt benne 2 félmaraton meg egy egész, örömfutás mindvégig (egyedül a korábban jelzett maraton alatti 7 km a pokol), volt benne együtt-futás Vele (akinek egyébként összejött az általam remélt táv :o)))), volt frissen beszívott levegő itt a faluszélin, lúdbőrös adrenalin injekció több ezer emberrel együtt futva Budapest utcáin, volt csatakos izzadás és egyetlen egyszer térdfájás. Bánt, mert alapvetően nagyon élveztem, s 2 hét igazolt beteghiányzástól eltekintve meg kellett volna oldanom, ám az életem egyéb tartalmas teendőit úgy priorizáltam, hogy már megint nem léptem túl az árnyékomon, s egy idő után, nagyjából nyártól, magam helyeztem a végére. Aztán mindig este lett… Ettől függetlenül a tervezett összeget átutalom a kórháznak. Ti is megtehetitek:



Számlaszám: MKB 10300002-20210658-00003285
Adószám: 18252422-1-43

S jókedvemben ma újra belevágok. Most még nem látom át, mi az, amit kihagyhatok, mert az elmúlt esztendő annyi szépet, kreatív munkát, értékes új ismeretségeket hozott, hogy idén sem szeretnék kevesebbet. Lehet, hogy szerzek egy takinénit :o))))

A barátnőm, aki nagyon figyelmes és ötletes, ezt küldte nekem az ünnepekre, telitalálat, éreztem a megtekintése alatt, amit szoktam futáskor és mosolyogtam…



S hogy hiteles legyen a történetem, azért tegnap már futottam egy ötöst, csizmában, télikabátban…. A kölkökért indulás pillanatában észleltem, hogy nincs meg a kocsikulcs. A tartalék sem. Ezért gyalog nekivágtam, egy idő után futva, hogy begyűjtsem, késve, a fuvolást meg az isiben váró másik kettőt. Tudom, a társadalom nagy része teszi ezt nap, mint nap, nem is a kocsi-mentesség a gond, hanem, hogy végig azon paráztam, hogy szegénykék nem tudják hol az anyjuk, mi lesz velük. Itthon meg azon kezdtem parázni, hogy hogyan tovább??? A kocsi a ház előtt, kulcs sehol, gondolom millalira a zárcsere, autó szükséges a munkához is, és ez annnnyira béna jelenet, hogy már túlmutat mindenen, ami bájos-kreatív-cuki. Ma reggel aztán megleltem, még poszttraumás állapotban vagyok, az élet megy tovább, készítek egy-kettő-három… tartalék kulcsot :o)))

2014. október 12., vasárnap

Maraton életre, életre




Tegnap ismét lefutottuk együtt (de egyénileg) a Budapest Maratont. A táv, annak teljesítése, a sok futótárs, a rengeteg biztató taps és szó által átélt élmény elképesztő. Mondjuk 23 km és 30 km között maga volt a pokol, annak is legmélyebb bugyra, mintha mindent visszakaptam volna, amit valaha méltatlanul gondoltam, mondtam vagy cselekedtem. Az előtte 23 és az után 12 jól ment. A kedvenc fotóm elszállt, így jártunk, az élmény a miénk, ez pedig az érkezés. Köszönöm Neki és a családomnak :o) Puszi Mikinek, a sörért külön :o))))

2014. szeptember 14., vasárnap

Run for Fun szelfi



14.09.14. Wizz Air félmaraton :o))) Esőmentesen :o))))

2013. október 13., vasárnap

Maraton




42. A bűvös szám. A különbség 195 m és 2 nap :o))))

2012. április 3., kedd

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Pinterest