CSÁKY-NAGY KRISZTINA blogja

2019. január 7., hétfő

Óda a kreatív férjekhez!



Nem voltatok mindig kreatívak. Azzá váltatok. Rátok ragadt. Már lemoshatatlan. Ott van, mint egy tetkó. S az sem biztos, hogy férjek vagytok. De társak mindenképp. Úgy hozta a szerencsétek, hogy összejöttetek egy érdekes nővel. Minden jól indult. A nőnek volt normális állása. Normális munkaideje. Meg normális fizetése. Talán közgazdász volt. Vagy építész. Esetleg marketinges. Netán HR-es, informatikus, ügyvéd vagy médaiguru… Szóval menő diplomával végezte a menő és izgalmas feladatait. Úgy hozta a balszerencsétek, hogy kezdetben csak kreatívkodott, majd kreatív lett. Megszállott. Jöttek a jelek. S Ti nem léptetek le. Elviseltétek, ha a keményfedeles mellé OKJ-sre is áhítoztunk. A „Mit szólnál, ha elvégeznék egy tanfolyamot/fehérre festeném a parkettát/workshopra mennék?” kérdésre a válaszotok: „Just do it!”  Hálával tartozunk Nektek, mert elviselitek a kreatív-földönkívüli-hippi énünket. Elviselitek, hogy naponta 10 ötletünk van. Elviselitek az életet, ami egy alkotó emberrel jár. Támogattátok, amikor a pályát és a fix bevételt elhagyva újba kezdtünk, az 5 napos munkahetet 7 naposra cseréltük. Még ez sem volt elég figyelmeztetés, maradtatok. Elhitettétek velünk, hogy jók vagyunk, s sikert hoz az álmunk. A szemetek sem rebben, ha a közelmúltban felújított közös otthonunkon változtatunk. Nem nehezményezitek, ha átfestjük, letapétázzuk, megvarrjuk, átrendezzük, lepakoljuk, fölpakoljuk, majd ugyanott tartunk. Ti vagytok azok, akik megállnak az út szélén fagyöngyöt szedni, ha éppen téli esküvőt szervezünk. Tudjátok, hogy nagyon szeretjük az olyan ajándékokat, mint fúrógép, csavarbehajtó, csiszológép. Tök normálisnak tartjátok, hogy a polcokon festék, textil, parketta, kreatívpapír minták és albumok vannak. Köszönjük, ha a tax free-ből lakberendezési újságot hoztok, hiszen ismertek bennünket, hogy jobban örülünk, mint egy parfümnek. Na jó, annak is örülünk. S valójában azt is hoztok. Hálásak vagyunk, hogy a rendszeres meleg vacsi időnként csak azért meleg, mert Ti készítitek. Mi pedig örülünk a főtt virslinek. Bármit megérdemelnétek, mert még a szülői értekezletre is elmentek, mialatt mi – nyomás alatt, határidőre – kreatívkodunk. Szóvá sem teszitek, ha a családi fészek egy része raktárrá változik. S még ekkor sem léptek le. Akkor is csak kicsit morogtok, amikor inget kell vasalnotok, noha nem ehhez vagytok szokva. De tudjátok, projekt van. Nem balhéztok, ha csütörtökönként az amúgy tök koránhoz képest is 10 perccel korábban kell kelni a közös reggeli kávézás kedvéért, mert az M0 percenként dugul, s mi kilövünk a virágpiacra csapot-papot otthagyva. Akkor sem balhéztok, amikor éjjel szörfözünk a neten. Elhiszitek, hogy mi nem instázunk/facebookozunk, hanem inspirálódunk. Még kapcsolatunk hajnalán észrevettétek és elfogadtátok, hogy a filmeket gyakran azért nézzük meg kétszer, mert elsőre az enteriőrt bámuljuk. A kedvünkért megtanuljátok a pinterest, badella, lézeres távolságmérő, Anthropologie, eukaliptusz, krétafesték szavakat. Cserébe megkímélünk kupon napokon a bevásárlóközpontok látogatásától, mi a kedvezményeket a városszéli barkácsáruházakban váltjuk be. Elfogadtátok, hogy utazásaink során a kulturális élmények mellett muszáj betérni lakberendezési üzletbe, bolhapiacra, hogy percekig levegővétel nélkül tudunk bámulni egy épületet, s nem áruljátok el Anyósotoknak, s a mi Anyósunknak sem, hogy a telón több fotó van a mintákról, színekről és hangulatokról, mint a gyerekekről. Már ha egyáltalán ott vagyunk a teljes nyaraláson. Mi vagyunk azok, akik a bag-et csak nézik a kirakatban, mert hasitasizunk vagy óriási táskával caplatunk. A legnagyobb nyugalommal kezelitek, amikor kiborul a táskánk, s elborítja a padlót a mérőszalag, csavarhúzó, metszőolló, ecset, gyorskötöző és beszáradt festék. Egyértelmű Nektek, hogy a designer számunkra sokkal inkább bútor, mint divat. Na jó, néha divat is. A legnagyobb nyugalommal váltok beszerzővé vagy futárrá, ha úgy alakul. Szavak nélkül beleálltok a kellékek pakolásába, sőt azt sem érzitek cikinek, ha téli hajnalon fényfüzért rögzítetek egy fűtetlen sátorban. Ti vagytok azok, akik meghallgatnak. Megráznak, amikor kezdjük feladni. Pont akkor és pont azt a két szót mondjátok, amitől továbblendülünk. Megnyugtattok, ha otthon marad az esküvői autódísz, ha elkalkuláljuk a tapétamennyiséget, ha rosszul megy ki az árajánlat. Mosolyt csikartok ki, ha elszakad, kiborul, eltörik.  Megsimogattok, amikor azt érezzük, hogy ez nem megy tovább, amikor azt érezzük kevesek vagyunk, amikor állva elalszunk és beszélni sem tudunk. S még ekkor sem merül fel, hogy turbó sebességgel kilőjetek, hiszen Ti nem ezt választottátok, az első csók ígérete valami egészen különleges volt. Maradtatok. Sőt hatottunk rátok. Már szükségetek van a szépre. Az egyedire. A vizuális kultúrára. Az igényesre. Már komponáltok. No nem zenét. Tárgyakat viszonyítotok egymáshoz. Már másképp nézitek. Már máshogy látjátok. Ti is megálltok és bámuljátok. Betértek az ArtKraftba. A papírtányért csak akkor fogadjátok el, ha a tematika része. Borostyánt kötöztök. Menütartót festetek. Bútort cipeltek. Megszeretitek a porcicát. Lepacsiztok az asztalossal. S néha még büszkék is vagytok ránk, s arra, hogy a nyomot hagyunk.
Műfajilag nem óda. De a kreatív férjek megérdemlik. Köszönjük, hogy szárnyalhatunk mellettetek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Pinterest