Wedding day

Mit is lehet írni arról napról, amikor 2 ember kimondja, amit érez, fogadalmat tesz egymásnak (szerintem legalább annyira magának), s Te is részese lehetsz a pillanatnak? Igenis megtiszteltetés, mondhatni kiválasztott vagy. Hát becsüld meg. Évekkel később is jusson eszedbe, amikor napi kapcsolatban vagytok, vagy amikor rádöbbensz, hogy fogalmad sincs, mi van Velük. A pillanat lehet csillogó-villogó, tűzijátékkal és csoki-szökőkúttal színezett, meg csendes és meghitt, apró, finom dolgokkal tűzdelt. Kettőjükről szól.

Dekoráló szerepemben látom a célszalagot… Már-már elcsépelt gondolat, hogy az út legalább annyira izgalmas és tartalmas, mint a megérkezés. Hetek óta készülődtek, s készültem én is. Itt a pillanat.

Az elmúlt napok bejegyzésein keresztül megismerhettétek, hogyan ötleteltem, készültem, "alkottam". Itt csak annyit fűznék hozzá, hogy a teremben szükségesnek véltem némi ellenpontozást a domináns padlizsánlila mellé, így döntöttem az organza jellegű, zöld asztali futó mellett. Sejtet, ugyanakkor feldobja a fehér terítőt, s kapcsolatban áll a menükártyával, kis csokrokkal. Kezdetben nagyobb kiterjedésű asztali virágdíszt terveztem (az ilyen megoldás kerek asztalnál mutat jól), ám a korlátozott hely (többszemélyes vegyes tálakra is gondolnom kellett) miatt a kis szív támasztékú tömör csokrok mellett raktam le a voksom. (csokor választása esetén figyelni kell arra is, hogy ne legyen túl magas). A szalvéta és a mécses színét egymással és a fallal hoztuk összhangba.

 

Aznap esküvő volt, 3 hete pedig tart egy házasság. Ahhoz kívánok sok boldogságot, erős szövetséget.  

To be continued... holnap még néhány zárógondolat.

(Csak zárójelben… ma Barcelonában voltunk az ifjú házasokkal… imádok élni!!!)