Boldogságos
szülinapot kicsi fiam!
Somakoma
ajándék. Az előtte született kettő is, ám Soma várásánál annyira beparáztam,
jobban izgultam ennél a 40 hétnél, mint az előtte megtapasztaltaknál. Így aztán
egyértelmű volt, hogy 40-ből 38 lett, kisebb súllyal született, nem
hízott kint sem nagyon, soha nem volt rajta egy gr zsír sem, olyan kis
vékonyka, nem volt csirkecombja sem (az a bizonyos bébiháj, ami a babák
pelenkázásánál megzabálnivaló). Tényleg mindenféle rémeset láttam magam előtt,
s bár remek hangulatban és állapotban telt ez a várandósság is, a születésnél
elég rosszra fordultak a dolgok, s akkor ott csak azt éreztem, bárcsak Ő
mellettem lehetne, s bármi is lesz, a lányok jó kezekben vannak.
Na
de aztán borúra derű jött. S ma már csak röhögök azokon a megjegyzéseken is,
hogy na ezek se normálisak (32 hónap alatt 3 kölök)… biztos fiút akartak (mi
gyereket szerettünk volna, s hogy lett fiúnk is, az csak még tartalmasabbá teszi
a szülői szerepünket és családunkat)… s igen, terveztük a babákat… a Soma pedig
normális név (Katona József is annak találta.)
5
éve egyébként hárman kerültünk kórházba, Soma érkezése után pár órával a büszke
Apuka rosszul lett veséjével, s mentővel került egy másik helyre. Együttérzett, mondják, akik szültek is meg vesekövük is volt, hogy hát nagyjából egykutya.
Ma
este - mint minden Anya ilyenkor - én is mozizni fogok. Feleleveníteni egy baba
érkezésének pillanatait elalvás előtt nagyon bensőséges altató.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése