Megjártuk
Barcelonát.
Az
évtizedek során szoros barátságok alakultak ki, köztem, majdan párral és
családdal gyarapodva mások és párjuk és családjuk között. Van akit 10 éves
korom óta ismerek, másokkal gimiben kavarodtunk egymás mellé, a fősuli is
emlékezetes (igaz Materiálok?), az egyetemről nem jött senki, ám
munkakapcsolatokból is teljesedett szorosabbá az a valami. Aztán ahogy lenni szokott változtunk,
szorosabbá tettük, vagy lemorzsolódtunk egymásról. Vagy mégsem. Nekem a
barátság egy növény. Ápolom, táplálom, mert akkor nő. Persze vannak
prioritások, és nem mindent és nem minden áron. Mert a családom mindenek
felett.
Az
egyik csapatunkban ketten (elsőként nőként!!!! – így jár aki fiatalabb férjet
választ) tavaly 2 nap eltéréssel átléptük a 40-et, s korábban megbeszéltük,
hogy ezt a kerek évfordulót a másik 2 (még harmincas) barátnővel eltöltjük
valahol egy hétvége erejéig: Thaiföld (ez azért vicc volt), Barcelona vagy a
Kopaszi-gát. Közben jelezte egy baba érkezését, így borult a program, meg
annyira mégsem pörögtünk rá a szervezésre…. Nem repültünk Bangkokba, nem láttuk
Barcelonát, de hogy még a Kopaszi-gátra sem jutottunk el…
Barcelona
nagy kedvenc. Évekig szoros kapcsolatot ápoltunk Vele és egyéb spanyol és
spanyolajkú területekkel az akkori munkám során. Véletlen, hogy oda kerültem,
bár ha jobban belegondolok ebben is a sors keze lehetett. Annyi mindent megtudtam
ezekről a desztinációkról és még spanyolul is tanultam. 15 éve jártam ott…… a
minap pedig a fentieket összegezve kitaláltam, hogy ha Mohamed nem megy a
hegyhez, a hegy jön Mohamedhez. És elhoztam Barcelonát egy baráti
összejövetelre (a házigazdák mit sem sejtettek). Nagyon jókat nevettünk.
Volt felirat meg tapas.
...pom-pom és piñata
...BCN térkép és city card
Még beszállókártyát is készítettem. Emlékezetes és tréfás buli volt.
Így jártunk mi Barcelonában egy hideg, szánkózós hétvégén.
S a baba megvárta, hogy "bulizzunk", 1 nappal később meg is érkezett.
De jó is volt!!! Köszi még1x! És remélem az igazit is hamarosan bepótoljuk :)
VálaszTörlés