Koszorúkészítőformába
hoztam magam. Megint fenyő-, fahéj és csillagánizs illat lengi be a kreatív sarkot.
A teraszt. A garázst. A konyhapultot. Koszorú, koszorú mindenhol. Ennek én
nagyon örülök. Nincs ez másképpen, mint itt tavaly és itt azelőtt, meg előtte,
előtte… És Ő még mindig türelmesen viseli lelkesedésem, adventi
földönkívüliségem.
Mindigmindig köszönöm Bencének és Csabának.
Koszoru, koszoru mert vagy olyan szomoru? Azert vagyok szomoru mert a nevem MEG koszoru:-)
VálaszTörlés