"It's Friday I'm in love"

... a táblafestékbe. Közel 1 éve került fel a falra. Eredetileg barnát szerettem volna, de nem leltem, így maradt a fekete. A szürke falon. A gyerekbirodalomban. Jogos a kérdés, hogy biztosan jó-e a nem túl színes párosítás a gyerekek mellé. Nagyon nagy sikere van a mai napig, s ha vendégkisgyerek érkezik, el sem lehet Őket mozdítani a faltól. Kicsit megkarcolódott (nem sikerült kisfiamból kiszedni, hogyan tud a kréta karcolni…) és tény, hogy krétapor mindenhol. Nekik öröm. És nekem is innentől.

Tanya

A hétvégét egy tanyán töltöttük. Egy igazi alföldi külterületi tanyán. Volt minden, ami a gyerekkorom dédilátogatásain, meg annál több is. (meg kevesebb is... otthonfelejtett fényképezőtöltő...) Én nosztalgiáztam, a gyermekeim meg ismét értékes élményben részesültek.

Micsoda kincsek egy magamfajtának

Levendulaszerelem

Levendularajongó vagyok. Ennyi. Van a kertben, a kuckónkban, minden szobában… „kint, bent, fönt és lent, a szabadban, a házban, az ólban, a spájzban, a fűben, a hóban, a homokozóban, a földön, a vízben….” (Varró Dániel) 

Szürke és én

Összejöttünk. Még tavaly nyáron. Ekkor a gyerekszobák egy része, meg azoknak egyes falai bizony szürkévé változtak. (erről majd később) Szürke. Szeretem, kaméleonkodunk. Néha melegszürke, máskor olyan kékes, vagy rideg, a zöldes is bejön, barnával keverve  kifejezetten jól mutat. Kimondom és máris becézem. Valamikor elképzelhetetlen volt egy ilyen kapcsolat. Olyan csúnya, semmilyen… legalábbis ez a képzet Róla. De csak addig, amíg mellé nem kerül egy másik szín, s onnantól Ő kerül a középpontba. Nekem mostanában szerelem. (De azért hűséget nem ígérhetek)

Csak azért nem egyperces, mert 3 volt, amíg elkészült a pattogatott kukorica. Petra bulijára vittük, aztán jól elfelejtettük. A korábbi itthoni gyerekzsúron azonban óriási sikere volt.

Az én csokitortám

Ami fenséges. Nagymami receptje alapján készül. Az elmúlt évek alatt több 100 fős rajongótáborra tett szert. Kiváltságos résztvevője a családi-baráti eseményeknek. Csendesen szemlélődik a háttérből (egyszer a csomagtartóban várta, míg az ünnepelttel futottunk egy Flóra kört), majd diadalittasan színre lép. Mint egy díva. Szemrebbenés nélkül learatja a sikereket. Ez érthető, hiszen mindig „beleadom a szívem, a lelkem, a májam, a vesém”.

Recept.

Virágot kötöttem

Ma évzárón voltunk, óvodásaim (szerencsére egy csoportba járnak) műsorát néztük végig. A pedagógusok megint mindent beleadtak. Ilyenkor a csoport közösen ad egy-egy csokrot. Hááát naná, hogy én meg virágot kötöttem.

Köszönöm Bence!!!!!

ÚjraHasznosítok

Védem a környezetem a magam módján s próbálom erre ösztökélni a körülöttem élőket. Hát drága férjem néha összehúzza szemöldökét, amikor otthonunkban kerülgeti a mindenféle tartalmú (szerintem tökéletesen rendszerezett) zacskókat, dobozokat. Igyekszem a tárgyaknak új funkciót adni, így tovább élhetnek velünk. A legjobb, amikor az átváltozás 1 percig tart. Mint ennél a konzervdoboznál. Gyümölcsleves készült, barack volt benne, kivételesen eltekintettem az E micsodáktól. Mert ugye egy tudatos, felelősség teljes anyuka és családja egészségesen táplálkozik…..

 

 

Nagypapám emlékének tisztelegve, kinek kedvenc virága volt a törökszegfű.