Home office

Nagyot nevettem, amikor ez a kép fogadott este kicsi fiam szobájában, ahol kivételesen rend van. Ahhoz képest, ahogy legutóbb láttam az asztalát, rárakta - mint nélkülözhetetlen eszköz - a mobiltelefonját (természetesen nem igazi) és a faágakat. Mint egy „fontos” ember, aki mobil nélkül nem tud létezni….

Gyerekbútor család

Nagyon izgalmas feladattal telnek a napok. Már alig várom, hogy bemutathassam: minőségi gyerekbútor-család, hozzá illő textil kiegészítőkkel és dekorációval, tapétázott falakkal, hangulatos enteriőrök.

A bútorok készülnek, tervezgetjük a bemutatótermet. 

Később mindent láthattok.

Memotábla az osztálynak

Kicsit dögrováson a család, semmi sem halad pillanatnyilag.

Ez a tábla már hónapok óta kész, még a korábbi feladatok sorából egy újabb pipa.

Antikolt szegély, hobbifesték a parafán, madzagfonás és a fonatok ragasztópisztolyos felhelyezése és már kész is az iskolai memotábla az osztály részére.

Barcelona

Megjártuk Barcelonát.

Az évtizedek során szoros barátságok alakultak ki, köztem, majdan párral és családdal gyarapodva mások és párjuk és családjuk között. Van akit 10 éves korom óta ismerek, másokkal gimiben kavarodtunk egymás mellé, a fősuli is emlékezetes (igaz Materiálok?), az egyetemről nem jött senki, ám munkakapcsolatokból is teljesedett szorosabbá az a valami.  Aztán ahogy lenni szokott változtunk, szorosabbá tettük, vagy lemorzsolódtunk egymásról. Vagy mégsem. Nekem a barátság egy növény. Ápolom, táplálom, mert akkor nő. Persze vannak prioritások, és nem mindent és nem minden áron. Mert a családom mindenek felett.

Az egyik csapatunkban ketten (elsőként nőként!!!! – így jár aki fiatalabb férjet választ) tavaly 2 nap eltéréssel átléptük a 40-et, s korábban megbeszéltük, hogy ezt a kerek évfordulót a másik 2 (még harmincas) barátnővel eltöltjük valahol egy hétvége erejéig: Thaiföld (ez azért vicc volt), Barcelona vagy a Kopaszi-gát. Közben jelezte egy baba érkezését, így borult a program, meg annyira mégsem pörögtünk rá a szervezésre…. Nem repültünk Bangkokba, nem láttuk Barcelonát, de hogy még a Kopaszi-gátra sem jutottunk el…

Barcelona nagy kedvenc. Évekig szoros kapcsolatot ápoltunk Vele és egyéb spanyol és spanyolajkú területekkel az akkori munkám során. Véletlen, hogy oda kerültem, bár ha jobban belegondolok ebben is a sors keze lehetett. Annyi mindent megtudtam ezekről a desztinációkról és még spanyolul is tanultam. 15 éve jártam ott…… a minap pedig a fentieket összegezve kitaláltam, hogy ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy jön Mohamedhez. És elhoztam Barcelonát egy baráti összejövetelre (a házigazdák mit sem sejtettek). Nagyon jókat nevettünk.

Volt felirat meg tapas.

...pom-pom és piñata

....Paella

Sangria (virgin  gyerekcsapat miatt)

...BCN térkép és city card

Még beszállókártyát is készítettem. Emlékezetes és tréfás buli volt.

Így jártunk mi Barcelonában egy hideg, szánkózós hétvégén.
S a baba megvárta, hogy "bulizzunk", 1 nappal később meg is érkezett.

Love, love, love...

DIY Esküvő - Zárszó

Hát itt a vége, fuss el véle. Elégedett volt az ifjú pár, s én ekkor éreztem, hogy átszakítottam a célszalagot.

Emlékeztek még? Így kezdődött. (a terem táblájára ez, némi kiegészítéssel felkerült krétával, de azt már tényleg privátnak vélem). 

Így folytatódott…

Nagyon kedvemre való munka volt. Én voltam a Mädchen für alles. Szeretném az ifjú házasoknak még egyszer megköszönni a lehetőséget, valamint azt is, hogy szabad kezet kaptam, mindenben, s abban is, hogy bemutassam.

Köszönöm ezúton is Bence és Csaba közbenjárását, mert virág és borostyán nélkül mit érek én.

Ám a legeslegjobban a családomnak vagyok hálás, ugyan vasalt ingből, esti meséből és húslevesből kijárt ebben az időszakban is, de voltak napok, amikor a rumli nyert velem szemben itthon.

Azt csak remélem, hogy hozom még ilyen helyzetbe népes családomat :o)

Wedding day

Mit is lehet írni arról napról, amikor 2 ember kimondja, amit érez, fogadalmat tesz egymásnak (szerintem legalább annyira magának), s Te is részese lehetsz a pillanatnak? Igenis megtiszteltetés, mondhatni kiválasztott vagy. Hát becsüld meg. Évekkel később is jusson eszedbe, amikor napi kapcsolatban vagytok, vagy amikor rádöbbensz, hogy fogalmad sincs, mi van Velük. A pillanat lehet csillogó-villogó, tűzijátékkal és csoki-szökőkúttal színezett, meg csendes és meghitt, apró, finom dolgokkal tűzdelt. Kettőjükről szól.

Dekoráló szerepemben látom a célszalagot… Már-már elcsépelt gondolat, hogy az út legalább annyira izgalmas és tartalmas, mint a megérkezés. Hetek óta készülődtek, s készültem én is. Itt a pillanat.

Az elmúlt napok bejegyzésein keresztül megismerhettétek, hogyan ötleteltem, készültem, "alkottam". Itt csak annyit fűznék hozzá, hogy a teremben szükségesnek véltem némi ellenpontozást a domináns padlizsánlila mellé, így döntöttem az organza jellegű, zöld asztali futó mellett. Sejtet, ugyanakkor feldobja a fehér terítőt, s kapcsolatban áll a menükártyával, kis csokrokkal. Kezdetben nagyobb kiterjedésű asztali virágdíszt terveztem (az ilyen megoldás kerek asztalnál mutat jól), ám a korlátozott hely (többszemélyes vegyes tálakra is gondolnom kellett) miatt a kis szív támasztékú tömör csokrok mellett raktam le a voksom. (csokor választása esetén figyelni kell arra is, hogy ne legyen túl magas). A szalvéta és a mécses színét egymással és a fallal hoztuk összhangba.

 

Aznap esküvő volt, 3 hete pedig tart egy házasság. Ahhoz kívánok sok boldogságot, erős szövetséget.  

To be continued... holnap még néhány zárógondolat.

(Csak zárójelben… ma Barcelonában voltunk az ifjú házasokkal… imádok élni!!!)