CSÁKY-NAGY KRISZTINA blogja

2011. szeptember 13., kedd

Gomba a gyerekszobában???!!!

Igen. Gomba a gyerekszobában. Ezennel ülőke szerepben, de arra is volt példa, hogy alábújt kisfiam. Amikor megvettem, napokig ezt játszotta, mint az állatok, akik bebújtak az esőtől növekedő gomba alá…. emlékeztek Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék c. könyvére?
Vidéken élünk, kisvárosban. Ahogy mondani szoktam, a faluszélen. Mert a kert végiben a nagy semmi van. Pontosabban ott a kerítés, de mögötte a szántóföld. Amikor tavaly alakítgattuk a házat beleleshettem a környék rendezési tervébe, valamikor ott is lakóházak épülnek. Remélem jó soká, mert addig csak a traktorral szemezünk olykor. Na ezt is imádja Somakoma.
Ugyan egy csepeli kislakásból költöztem ide, de jártam a dédinél tanyán, meg falun, voltam nagymaminál sokszor a telken, Pilisvörösváron, így nem mondanám, hogy közöm sincs a növény és állatvilághoz, de azért értek vegyes érzéseket kiváltó élmények, mióta kertes házban élek.
Vannak ezek a pókok mindenhol, bármennyit takarítok, tuti, hogy másnap látok pókhálót, és pókot is. Azt mondják, hogy szerencsét hoz, s hogy nem szabad bántani. Ok. De mi van akkor, ha az újszülött gyerek mellett mászik. Na onnantól kezdve nem kímélem őket. Hogy a szerencsém elszállt-e emiatt? Hiszem, hogy nem, sokat teszek bele abba a bizonyos kalapba.
Aztán van a hangyajárat. Ezek tavasszal megjelennek. Végigmásznak az étkezőn, a fürdőszobán, s érthető okokból a gyerekek által itt-ott hagyott kekszrakásokon. Ekkor előveszem a porszívót. Sőt, már el sem rakom.
Pillanatnyilag a muslicákkal küzdök. Nemrég kaptam ajándékba Lívia barátnőmtől gyümölcslégy csapdát. Mert ez a drága lány kifejtette, hogy nála nem működik. Teljesen megértem, mert azok pesti muslicák, ám az itteniek, kifejezetten bebukják a sztorit, s rá-, pontosabban felragadnak a csapdára.
Elég brutál élmény volt, amikor a fürdőszobában találtam a tisztítószertartó kosár mögött egy döglött madarat. Hát annyira nem rajongok a madarakért. Persze az kiváltságos élmény, hogy reggel a teraszon ülve, kávézva drága férjemmel hallgathatom a csiripelést. De mit keres a lakásban? Egyáltalán, hogy került oda? Egy nyári nyaralás után ért ez a nem mindennapi élmény. Nem is értem, miért gondolta, hogy jó neki betérni, s hogy jutott eszébe egy kosár mögé repülni, s meghalni….
Vannak békáink, mert közel a patakpart. Emberi léptékkel közel, valójában 5 perc séta, nem igazán értem milyen indíttatásra ugra-bugrál a kertünkig.
Szoktunk denevéreket is látni. Szerencsére nem „vampire bat”. A szalagavatós bulin a Denevérembert adtuk elő, annyira égő volt, akkor belefért, jó régen.
Valahonnan megjelenik néha egy macska is. Egyetlen cicát szerettem életemben, de akkor 6 éves voltam. Azóta nem rajongok értük. Olyan sunyi féle állat. Nem etetjük, nem itatjuk, mégis is itt van néha.
Na és amikkel ennyi év alatt sem sikerült megbarátkoznom. Meztelen csiga és kisegér.
Az egerek ilyenkor ősszel kezdenek megjelenni, gondolom már nincs elég eledel a faluszélen, hát egy lépés csak a mi otthonunk. Bárhányszor is vagyok nagyobb, és nem tartom magam olyan ijedős, meg nyafka csajnak, de az egerek…. hát nem igazán kedvelem őket. Beköltözésünk után még 1 évig „látszatkonyhánk” volt, dobozok, ládák, műanyag kerti asztal, lécpolc, elég vegyes látványt keltett. Na cincogiék habzsoltak. Amikor erre rájöttem, mert persze ez szaggal is járt, meg láttam, amint szaladgál, szóval nem kívánom vissza az élményt… elkezdtem kipakolni, kidobni, átmosni mindent, de annyira megutáltam, hogy otthagytam a konyha-étkező közepén mindent. Persze – az akkor még multis – férjem (gondolom jól lefáradva tért haza) nem igazán értette, mi ez a „hiszti”…. De volt olyan is, hogy néztem valami filmet, na ez is ritka, s a TV melletti falon, ahol a kémény van - s akkor még az sem volt befejezve, mármint a burkolás - mászott fel a fránya dög. És most legutóbb 1 órája érzékeltem a szemem sarkából, hogy mozog valami. A rajzasztalnál ültem, épp tervezgettem valamit Cs & Cs otthonához, amikor egy újabb egér mászott fel a terasz falán a tető felé… végem… ezek megint támadnak.
Meztelen csiga fronton meg menthetetlen a helyzet. Gusztustalan, látom merre járt, mert a fényes nyomot otthagyja maga után, a teraszon, a kertben. Bevetem a sót, bocsánat, bocsánat. Legutóbb meg rácsuktam az ablakot este. Persze nem vettem észre, csak reggel, amikor kinyitottam a nappali ablakot, s látom, hogy feltehetően este, amikor ezek szerint bemászott!!!!, becsuktam az egyik végét. Annyira meglepődtem a látványtól, hogy nem nézegettem, vajon az most a feje, vagy a farka vége. 

Hát mi ehhez képest egy gomba? Mégha a gyerekszobában is van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Pinterest