It's Friday I'm in love...

… a tevékenységbe, amely során valamiféle dekoráció születik. Nincs nap, hogy ne találnék ki valamit, majd az ötletet tett követi. Különösen, ha egyperces ötletről van szó, egyébiránt belebonyolódom, és csigalassan valósítom meg, amitől mentsen  meg mindenkit a sors. 

Kisvirág és 3 pici befőttesüveg (a hörcsögraktárból).

My best friends

Jó munkához idő kell. Talán kell még jó ötlet, minőségi eszközök és némi kereslet is, hogy legyen kereset. Bárhogy is van a legjobb barátaim nélkül élni nem tudok :o))) 

Naggggggyon szoros barátságot ápolok a mosogatógéppel is.

Padlizsán

Made by me

Hát én aztán megmondtam, hogy rá tudok kattanni egy adott dologra. Padlizsán vacsi volt tegnap. Gyerekként fogalmam sem volt arról, hogy mi az a padlizsán, később meg összekevertem a patisszonnal, zöldség is, pa…. is. Aztán egyszer csak fordult minden, padlizsánkrém formájában, meg Era is készített hajdanán muszakát és néha meg csak megpárolom, s befalom, a család meg néz rám, mint valami elvetemültre.

Aztán jött ez a padlizsán-lila szín, nekem ugyan bejön a mai napig, de gyanítom, ez is egy korszak, s amikor 5 év múlva visszagondolunk, hát igen, azok a boldog békeidők, a 2005-10-es évek, amikor hordtuk és a falra, kanapéra, díszpárnára aggattuk….

Egyétek és díszítsetek színével, de vigyázat, az előbbi függőséget okoz, utóbbi meg elég kötött, jobb csínján bánni vele.

(Próbáljátok ki a padlizsánkrémet fetával összekeverve, ötlet a Nagy családtól :o))) 

vacsi alap

Hajt előre, hogy látom a végét....

Inspirál minden, amit látok, szemétből várat építek, és tele vagyok ötletekkel, és az idő meg véges, úszom, lassan fel kéne vennem az úszószemüvegemet :o))), és, ahogy egy lelkész mondta, "a sürgős sose szorítsa ki a fontosat", és és és… 

Izgalmas hetek következnek…

Love is in the air

Fali dekor két kópénak

A barátnőm munkahelye

Az én gyönyörű keresztlányom

És focirajongó testvére

Egy majdnem kész hálószoba

Memotábla

Gyerekszoba

Magyar népi motívum a falra

Mágneseződő rács

Nest Ürömön

Parafatáblaaz isibe

Nest Nagykoviban

Liza névnapja

Fürdőszoba Monoron

It's Friday I'm in love...

… a könyvszekrényünkbe. Valójában ideiglenes könyvszekrény funkciót képvisel. A baj  csak az, hogy már 10 éve. Még leírni is szörnyű!!!!! A kislakásban kezdte pályafutását, ott L alakban, dió páccal. Aztán költözött velünk. Na ezért is praktikus, mert csak bedobozoltam a könyveket (4 héttel a szülés előtt :o))), majd készítettem 2 kupacot a fiúknak, egy téglát és egy fát. Aztán a házikóban meg csak újra egymásra helyeztem téglát és fát. Majd újabb és újabb adagot vásároltam mindkettőből, s mahagóni páccal folytatták életüket a polcok. Utána meg beleszerettem egy nomád stílusú szőnyegbe, s az egyik csík bordó színét kiválasztottam, s arra festettem le. Festésben utánozhatatlan vagyok. Minden pózban, módszerrel képes vagyok festeni, csak öröm nézni. Ezen polcokat a szárítóra helyeztem, a ruhaszárítóra, vicces volt, a szokásos sztori, mindenhol minden, festékszak, rumli. De aztán összeáll a kép. 

Egyébként a téglákat én vásároltam, cipeltem fel az akkori fészekbe, lift nélküli negyedikre. Lehet kapni minden építkezéssel foglalkozó üzletben, meg a hozzá való előre méretre vágott polcokat is. A megoldást low budget is indokolta akkor. Semmi nagy etwas. Parkettára kerül a méretre vágott vastag védőfólia (ezeket általában a hörcsögraktáramból szerzem, ott gyűlik mindenféle kacat, ez az a bizonyos fólia és szivacs közötti állagú valami, amivel az elektromos berendezéseket szokták körülvenni a csomagolásnál), aztán rákerül a tégla, polc, tégla-tégla, polc s így tovább, mint a rakott krumpli (jaj de imádom, pedig nem Paleolit, se nem Norbi). Tisztítás egyszerű, mint egy normál polc törlés. S évente egyszer az egészet lapakolom, ekkor mindent lezuhanyozok, megszárítgatok, könyvek porolása. Utána 1 hétig dugult orral közlekedem, hát igen a porallergia. Idén már néhány hete megejtettem, így karácsony előtt én aztán élvezni fogom az adventet. 

Sok a könyvünk, kb. 3.000, én amolyan papírlapozgatós, kádban, elalvás előtt olvasós fajta vagyok, köszönöm nem kérek az e-bookból, így a könyvek csak gyűlnek, s jobb híján született a fenti ötlet. Az olvasás szeretete Édesanyámtól örökség, s számos ráutaló magatartás enged következtetni, hogy talán én is tovább adom. Így 3 generáció olvasgat :o))))

A szokásos kérdés, amikor meglátja valaki: Hű ez nem dől le? Nem. A gyerekek nem másznak rá? Nem. 

Viccet félretéve, egyelőre működik a dolog, de belátom inkább praktikus ötlet, mintsem lakberendezőhöz méltó megoldás. Hát érik valami csudiszép, kanapévál jegybenjáró könyvszekrény gondolata. Maybe next year.

(azt már csak kicsit merem bevallani, hogy a gardróbban is ilyen megoldás található, rajta a szín szerint összehajtogatott ruhákkal, de ezt csak Zsani és Bree Van De Kamp érti meg)