Csokor

A minap virágkötő voltam.

Special thanks to Bence. :o)))

Első lépések

Ez Dorka cipőcskéje volt egykor, a szobáját dekorálja mostantól. 

Hobbiboltban vásárolt képkeretet lefestettem (egy készülő szék felújításával párhuzamosan), először sötétebb, majd világosabb színre. Visszacsiszoltam egy kicsit, nagyjából a minden mindegy technológia alapján, így elérve a kopottas hatást. 

Ezt volt az egyik kedvenc nadrágom, már nem jön rám, kivágtam a szárából egy darabot, vasalás után kétoldalú ragasztóval felhelyeztem a keret hátlapjára háttérként. Majd hasonlóan felragasztottam a cipőt. Keverednek, de egymással jóban vannak ezek a shabby chic stílushoz illő színek, a fa, a kord és textilcipő találkozása is bőven belefér. Nekem. 

Ebben a szobában van ez, meg ez és ez is.

12 hónap

Május 

Cipőcske

 Június 

Közkívánatra

 Július 

Tányéralátét

 Augusztus 

I love kávé (egy vödörrel :o))

 Szeptember 

Egy kicsit én

 Október 

Soma autóinak

 November 

Tök jó

 December 

Na igen

 Január 

Januári virágaim

Február 

Love

Március 

Otthon dolgozom

 Április

A nagy kedvenc

Bábszínház és eltelt 1 év

Mondják színház az egész világ, szerepeket aggatunk magunkra, s a máz, mely elfed nehezen lemosható. Anya vagyok. Meg feleség. Közgazdász. Olykor futó. Háziasszony. Barát. A háromgyerekes. Lakberendezkedő. Férjem tömör jellemzése alapján – kreatív földönkívüli. 1 éve blogger. Na itt az apropó. Tavaly kicsi Szonja névnapján elkezdtem szavakkal, tettekkel megmutatni valamit magamból. Sok tervem megvalósult, számos még alakul vagy a jövő zenéje. Általában több időt vesz el, mint gondolom előtte. Van olyan, hogy alkotói válság, nagyképűen. Hogy mire volt jó ez az 1 év? Tényleg ösztökélt a blog, hogy elkészítsem, amit kitaláltam. Ugyan a látogatóim csak ritkán jelezték a bejegyzések mellé észrevételeiket, inkább nekem mondták vagy írták fb-re, emilre, sms-ben (már, akik ismernek) visszajelzéseiket, így nehezen „bizonyítható”, hogy inspiráltam másokat. Ötletet adtam, vagy csak egy utolsó lökést, hogy akiben van hajlam, álljon neki annak a bizonyos valaminek, netán tréfás olvasnivalóval szolgáltam, és akadt, akit megríkattam….

Persze írhatnám, hogy amikor elkezdtem Ő kérdezte, hogy ezt meg minek. Kérdezte. És nem látogatta. Egy ideig. Aztán elkezdte érdekelni. Kreatanya a bohókás, nyüzsgő életünkből mutat epizódokat, s bizonyos szempontból rendszert vitt bele.

És a fentieken kívül volt néhány privát oka is.

Jó itt lenni. Veletek, akik véletlen vagy miattam betértek. Köszönöm az eddigi látogatást, várlak a jövőben is.

„Smile! You are on stage!”

Na ez ugyan egy bábszínház…

Ilyen volt. A gyereknek tök mindegy milyen a színe, minősége tipikus esete. Szerintem bűnronda.

Szinte szétesett.

Az említett tulajdonságai miatt könnyen szétszedtem darabokra. A keretet sprayfestékkel festékszórtam, ez volt a garázsparty.

 

A hátsó részre lapszabásszal vágattam rétegelt farostlemezt, amit halvány rózsaszínűre festettem, Stamperia Allegro Rosa Antico KAL 57 hobbifestékkel.

 Aztán összeszereltem.

Vettem egy nagyon szép anyagot (Budaörs), amiből a függönyt megvarrtam (na nem  elsőre, laza volt az alsó szál, lefejtettem, újravarrtam, jól elvoltam).

A felsőrészt lecsiszoltam lefestettem, majd a betűket freebooter script betűtípussal felmásoltam és kifestettem.

Lájkolod? :o))))

White

Ültettünk a kölkökkel. (meg csiszoltunk és alapoztunk és festettünk, de ezekről még nincs mit mutatni, csak annyit árulok el, hogy alakulóban egy szék)